„Emberi szivacs vagyok, aki emlékeket szív magába. Képességemre csak kevéssel újjászületésem után jöttem rá. Győzelmünk éjszakáján hosszan ölelgettük egymást Beranabusszal. Ekkor történhetett, hogy az emlékei átszivárogtak belém.Nem szeretem ezt a képességemet. Tolakodó és alattomos. Remélem, hogy talán kárt nem okozok vele.”

Eljött a világégés és a végítélet. Ám a világ mégsem ért véget. A pusztításból új élet keletkezett. Bec visszatért az évszázados fogságból, hogy ismét felvegye a harcot a Démonvilággal. Varázshatalma erősebb, mint valaha, de a démonok mellett is feltűnik egy újabb sötét pusztító erő.